Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
A fogászati kezelések közül Budapesten az egyik gyakran végzett beavatkozás, a fogorvosok által rutinból végzett fogtömés.A II. osztályú üreg praeparálása során kiemeltük, hogy gyökérkezelt fogon a dentin fokozott törékenysége miatt indokolt az egész rágófelszínt - mintegy 1,5 mm vastag rétegben - amalgámmal fedni (vő. a 120. old. kifejtettekkel). Ha ilyen fogra készítjük a fogtömést, minden körülmények között rézgyűrűvel pótoljuk a kondenzálás idejére és az amalgám teljes megkötésének tartamára a hiányzó approximalis falakat. Ez esetben a rézgyűrű, természetesen, túlér occlusalis irányba a mintegy 1,5 mm-rel megrövidített fogon Budapesten a fogorvos - amennyire az antagonisták harapása engedi. így a rágófelszínt fedő amalgámot teljes egészében a rézgyűrűbe kondenzáljuk.
Ennek megfelelően kell a gyűrűt az aequatortól occlusalisan konturálni.
Ilyen esetben nem célszerű körmatricával zsaluzni, mert azt a tömés műveletének befejezte után rögtön el kell távolítani, a rézgyűrű viszont a következő órák során védi az egyébként fal nélküli tömésrészt, amely a lecsiszolt rágófelszínt fedi.
Amalgámból pótolhatjuk gyökérkezelt fog egész koronáját is a budapesti fogászaton, ha abból jóformán semmi sem tartható meg. Amalgámból a gyökércsatornában megerősített csap(ok) köré az egész koronát felépíthetjük. Ha a csap jól tart a gyökércsatornában, s az amalgámot is gondosan kondenzáljuk (hogy ezt megtehessük, ilyen esetben mindig rézgyűrűt kell a fogra - recte: gyökérre - applikálnunk!), a felépítés évekig jó szolgálatot tehet a betegnek a fogorvos.
Az amalgámfelépítés első lépése, hogy a gyökértöméssel ellátott gyökér- csatornába csapot vezetünk, s azt benne szilárdan rögzítjük. E célból el kell távolítani a gyökértömés legnagyobb részét (nagyobb Kerr-tágítóval, csapfúróval stb.), a csatornát oly bőre kell tágítani, hogy a csapot befogadja. Csapként többnyire nem nemesfémből készült huzalt használunk (igen jól bevált a Ni-tartalmú nikkelin, de a rozsdamentes acél is) vagy gyárilag készült, a facsavarhoz hasonló csapot. Ha huzalból magunk készítjük, 1,1-1,3 mm vastag, inkább nem kör keresztmetszetű huzalt használunk. Ennek legalább oly mélyre kell a gyökércsatornába érnie, amilyen magas az íny szintjétől a felépítés Budapesten.
A fogorvos Budapesten a fogászati tömés részleteit az alábbiak szerint írja le. A huzal occlusalis végét pásztorbotszerűen meghajlítjuk, ennek nem szabad elérnie a rágósíkot, ha a csapot a gyökércsatornába helyezzük. Többgyökerű fogon előnyös, ha U alakúra hajlított csapot rögzítünk két csatornában, a há- ormgyökerű felső nagyőrlőn pl. a két vestibularis gyökércsatornában, míg a palatinalis gyökércsatornába különálló csapot helyezhetünk. A házilag készült, tehát olcsó csappal szemben jobb tartást biztosít oly gyári csap(ok) használata, mely(ek) felvételére a gyökércsatornát hozzá illő fúróval tágítottuk, így a csap pontosan illik a csatornába. Keresztmetszete ne kör legyen, mert a kör keresztmetszetű csap elfordulhat.
A csapot a gyökércsatornában tejfelsűrűre kevert foszfátcementtel rögzítjük. A cementet esetleg szondával, Miller-tűvel, többnyire a Lentulo-féle gyökértömő műszerrel visszük a csatornába.
Amint a gyökércsatornát megtöltöttük cementtel, tövig belenyomjuk az előzőén kipróbált és jónak talált csapot. Amint a csap a cement kötése által rögzült, a tömendő fogra (gyökérre) rézgyűrűt helyezünk a 3. pontban leírtak figyelembevételével. Míg az orvos a gyűrűt adaptálja, addig készíti el az amalgámot az asszisztens. Ugyanúgy tömjük a fogat, ugyanúgy kondenzáljuk az amalgámot, mint nagy I. osztályú üreg esetén.
Hogy a csapos amalgámfelépítés tartását fokozzuk a fogászaton, igyekszünk még a gyökéren is bizonyos tartási formájú üreget alakítani, a subpulpalis fal mentén éleket is preparálhatunk, a cavum pulpaet egészben bevonjuk az „üregbe”, és a subpulpalis fal irányába szélesedén preparálunk stb. Csapos felépítést azonban nem csupán teljes roncsolt korona esetén készíthetünk, hanem gyökérkezelt fog MOD-üregében is Budapesten a fogorvos.
A csapos amalgámfelépítéssel helyreállított fogat nem kell, de lehet és szabad koronával borítani, hídpillérként is értékesíthető, ha e célra egyébként alkalmas (ép parodontium apicale és marginale).
Fogászati kezelés - amalgámtömés és helyettesítése modern eszközökkel. Néhány további izgalmas téma, mely olvasását mindenki számára ajánljuk: fogszuvasodás kezelése házilag, fogászati kezelés Budapest, 13. kerületi fogászat árai, fogtömés készítése.
Megosztás a facebookon
A fogászatban a megkevert amalgám utólagos gyúrását fölöslegessé teszi automata keverők használata, ez a keverő apránként a rendelő alapfelszerelésének tartozékává vált a fogászaton. A keverőt meghatározott időre kell működésbe hozni, s a lemért reszelékből és higanyból az előírt idő alatt optimális ötvözetet készít.
A keverési idő általában nem több egy-másfél percnél. Célszerű ezen automatából a kész amalgám egyes adagjait automata adagolóval (amalgámpisztollyal) kivenni, így ti. biztosan elkerülhetjük, hogy kézzel nyúljunk hozzá. Használata anyag takarékossági szempontból is előnyös, mert némi tapasztalattal előre jól le-mérhető, milyen mennyiségű reszelék és higany kell adott üreg töméséhez.
A megkevert amalgám a fogorvosnál aránylag rövid idő alatt megkeményedik, majd stabilizálódik. Keményedése után alakja gyakorlatilag állandó marad, a keményedési idő gyártmányonként különböző, és függ a feldolgozástól is, általában 10 perc és néhány óra között ingadozik a fogászat. 10 percnél ne legyen rövidebb, mert ennyi idő kell a tömés elkészítésére, viszont egy óránál ne legyen hosszabb, mert a még képlékeny amalgámtömést ráharapáskor a beteg deformálhatja, s ezzel értéktelenné teheti az orvos gondos munkáját is. Legfeljebb egy óra az az idő, ameddig csakugyan nem harap rá a tömött fogára a beteg, ha erre figyelmeztetik.
A megkeményedett fogászati amalgámban még további reakciók játszódnak le, végül azonban az amalgám stabilizálódik. A megkeményedés és a stabilizálódás során lejátszódó reakciókat csak részben ismerjük, ezek nagyobb részben a használt reszelék jellegétől, összetételétől stb. függenek a fogorvos. Legjobban csiszolatokon tanulmányozható, hogy milyen kristályok képződnek, s ezek miből állnak. Az amalgám stabilizációs idejének abban rejlik a jelentősége, hogy amíg vegyi és átkristályosodási folyamatok játszódnak le a már meg keményedett masszában, addig annak térfogata is változhat.
A fogász precíziós mérésekkel kimutatták, hogy az amalgám kezdeti expanziója keményedését követően még 10 — 12 óráig tart, ezt a tágulásnak mintegy negyedét-harmadát ki egyenlítő, 12—20 óráig is eltartó zsugorodás követi a fogorvosi kezeléskor. A tömés értéke szempontjából az így létrejövő és állandósuló enyhe tágulás előnyös: a dentin rugalmassága ezt jól kibírja, s az amalgám jobban odapréselődik az üreg széléhez! Ha a zsugorodás volna nagyobb mérvű, veszélyeztetné a tömés széli záródását, a tömés szélén rés keletkeznék. Ezért fontos, hogy zsugorodó amalgámot ne használjunk.
Az amalgám tömés tulajdonságai. Ha szeretnél részletesen megismerkedni a legjobb témákkal, az alábbiakat ajánljuk: fogorvos Budapest, fogászati kezelés, Budapest klinika, fog tömés ára, fogászati klinika a 13. kerületben.
Megosztás a facebookon
Miller fogorvosi elméletének helyességét a fogszuvasodásról bizonyítja az a sokszorosan megerősített tapasztalati tény is, hogy gyorsan megnövekszik a caries-intenzitás adott populációban, ha a táplálkozásban hirtelenül megnő a szénhidrátok aránya. A szénhidrátfogyasztás ily hirtelen növekedése mindig a cukor, valamint a finomra őrölt liszt s az ezekből készülő ételek fogyasztásának fokozódásából származik. Ezért a fogászatban ezzel küzdenek a leggyakrabban. Ezzel ellentétes irányú változás, amint ez a két világháború során Európa-szerte tapasztalható volt: az átmenetileg kényszer szülte módon csökkent cukor- és finomlisztfogyasztás a caries-intenzitás csökkenését vonja maga után. E kérdéskomplexusra még visszatérünk.
Látszólagos fogorvosi ellentmondás található Miller elmélete s ama tapasztalati tény között, hogy nem csupán a főleg húst evő primitív népek fogazata jó és majdnem szúmentes, hanem a sok növényi táplálékot, s így sok szénhidrátot fogyasztó primitív népeké is, akik a fogászat intézményét hírből sem ismerik. A primitívek között is különbséget találunk a fogszuvasodás előfordulását illetően: rosszabb a foguk azoknak a primitív népeknek, amelyek több szénhidrátot fogyasztanak. Ezzel kapcsolatban azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a szuvasodás létrejötte és elterjedése nem a fogyasztott szénhidrátok mennyiségétől, hanem főképpen ezek minőségétől függ (nemkülönben a táplálkozási szokásoktól stb.).
Alighanem nagy a jelentősége a fogyasztott szénhidrátok koncentrációjának is. Ez viszont lényegesen befolyásolja a fog felszínére ható ozmotikus nyomást, ezt állapították meg a fogászati kutatók.
A fogat, illetve zománcborítékát a rajta megtapadt lepedék és a pulpában keringő vér közötti permeabilis „hártyának” tekinthetjük a fogorvosnál. Az egyik oldalán a vér, ill. a szövetnedvek mintegy 6,8 atm ozmotikus nyomása érvényesül, a másik oldalon — ha a fog lepedéktől mentes — a nyálnak mintegy 3 és 6 atm közötti ingadozó nyomása. Így lepedékmentes fogra kis ozmózisos nyomáskülönbség hat, a nagyobb nyomás belülről éri a fogat. Kiegyenlítésére a nedváramlásnak befelé kell irányulnia, ill. az oldott anyagoknak belülről kifelé kell áramolniuk.
Ha viszont lepedék tapad meg a fogon, a felszínére ható ozmózisos nyomás lényegesen megnövekszik, a lepedék só- és cukortartalmától függően. Jóllehet a konyhasónak igen nagy az ozmotikus nyomása, kis töménységben történő fogyasztása miatt a cariogenesisben aligha lehet szerepe. Dissociatiója folytán egyébként tényleges ozmózisos nyomása nagyobb, mint számítások szerint lennie szabadna. Cukorféleségeket igen nagy töménységben is fogyaszt az ember, bármennyire is ellenjavalt ez a fogorvos által.
Az 50%-os disaccharida nyomása mintegy 32 atm, az 50%-os monosaccharidáé viszont kb. 62 atm. Ilyen töménységben cukorkát, fondantkészítményt stb. sokszor vesz az ember a szájába. Ez esetben a fiziológiásnál lényegesen nagyobb s azzal ellentétes irányú ozmózisos nyomáskülönbség hat a zománcra. Ennek folytán szövetnedvnek kell kiegyenlítésül a felszín felé hatolnia a pulpa és dentin felől, oldott anyagoknak pedig a felszínről a mélybe. Maga a vándorlás is károsíthatja a zománc szerkezetét, még inkább azonban az így nagy ozmózisos nyomással, aránylag gyorsan behatoló anyag természete. Ez a nyomáskülönbség lényeges szerepet játszhatik abban, hogy a monosaccharidák savi bomlástermékei — esetleg eleve meglevő pályák mentén — behatolnak a zománcba, s annak nem legfelszínesebb (ásványi anyagokban dúsabb), hanem a felszín alatti rétegében fejtik ki demineralizáló hatásukat. A szájba kerülő cukrok koncentrációját, a kontaktus gyakoriságát illetően lényeges a különbség primitívek és civilizáltak között. Primitívek koncentrált cukrot elvétve fogyasztanak (mézet, aszalt gyümölcsöt), civilizáltak pedig szinte naponta, sőt napjában többször is.
Fogorvos és fogászati téma és fogszuvasodás. Néhány további téma, mely olvasása érdekes lehet mindenki számára: fogszuvasodás kezelése Budapest, fogorvos budapesnet, fogászat keresése, hatékony fájdalomcsillapítása, fog kezelés.
Megosztás a facebookon
Fogorvos Budapest 13. kerületében. Szakképzett szájsebész várja a pácienseket a fogászati klinikán, ahol gyökérkezelést, foghúzást, fogfehérítést, fogszabályozást és fogtömést végeznek kedvező áron és nagy szakértelemmel.
