Az amalgám tömés tulajdonságai

ogászati anyagok a fogorvosnál

A fogászatban a megkevert amalgám utólagos gyúrását fölöslegessé teszi automata keverők használata, ez a keverő apránként a rendelő alapfelszerelésének tartozékává vált a fogászaton. A keverőt meghatározott időre kell működésbe hozni, s a lemért reszelékből és higanyból az előírt idő alatt optimális ötvözetet készít.

A keverési idő általában nem több egy-másfél percnél. Célszerű ezen automatából a kész amalgám egyes adagjait automata adagolóval (amalgámpisztollyal) kivenni, így ti. biztosan elkerülhetjük, hogy kézzel nyúljunk hozzá. Használata anyag takarékossági szempontból is előnyös, mert némi tapasztalattal előre jól le-mérhető, milyen mennyiségű reszelék és higany kell adott üreg töméséhez.

Az amalgám tömés

A megkevert amalgám a fogorvosnál aránylag rövid idő alatt megkeményedik, majd stabilizálódik. Keményedése után alakja gyakorlatilag állandó marad, a keményedési idő gyártmányonként különböző, és függ a feldolgozástól is, általában 10 perc és néhány óra között ingadozik a fogászat. 10 percnél ne legyen rövidebb, mert ennyi idő kell a tömés elkészítésére, viszont egy óránál ne legyen hosszabb, mert a még képlékeny amalgámtömést ráharapáskor a beteg deformálhatja, s ezzel értéktelenné teheti az orvos gondos munkáját is. Legfeljebb egy óra az az idő, ameddig csakugyan nem harap rá a tömött fogára a beteg, ha erre figyelmeztetik.

Fogászati kezelés menete

 

A megkeményedett fogászati amalgámban még további reakciók játszódnak le, végül azonban az amalgám stabilizálódik. A megkeményedés és a stabilizálódás során lejátszódó reakciókat csak részben ismerjük, ezek nagyobb részben a használt reszelék jellegétől, összetételétől stb. függenek a fogorvos. Legjobban csiszolatokon tanulmányozható, hogy milyen kristályok képződnek, s ezek miből állnak. Az amalgám stabilizációs idejének abban rejlik a jelentősége, hogy amíg vegyi és átkristályosodási folyamatok játszódnak le a már meg keményedett masszában, addig annak térfogata is változhat.

Tömés és töméstípus

 

A fogász precíziós mérésekkel kimutatták, hogy az amalgám kezdeti expanziója keményedését követően még 10 — 12 óráig tart, ezt a tágulásnak mintegy negyedét-harmadát ki egyenlítő, 12—20 óráig is eltartó zsugorodás követi a fogorvosi kezeléskor. A tömés értéke szempontjából az így létrejövő és állandósuló enyhe tágulás előnyös: a dentin rugalmassága ezt jól kibírja, s az amalgám jobban odapréselődik az üreg széléhez! Ha a zsugorodás volna nagyobb mérvű, veszélyeztetné a tömés széli záródását, a tömés szélén rés keletkeznék. Ezért fontos, hogy zsugorodó amalgámot ne használjunk.

Az amalgám tömés tulajdonságai. Ha szeretnél részletesen megismerkedni a legjobb témákkal, az alábbiakat ajánljuk: fogorvos Budapest, fogászati kezelés, Budapest klinika, fog tömés ára, fogászati klinika a 13. kerületben.

Fogászati műszerek ismertetése

Néhány kézi szerszám a fogorvosnál

Véső alakú exkavátor.

A fogászaton az asztalos vésőjéhez hasonló műszer, éle merőleges a nyelére. Főképpen a dentin által alátámasztatlan zománc repesztésére használja a fogorvos. Az egyenes vésőt egyetlen szám jellemzi, az él hossza tizedmilliméterben. Sok helyre azonban csak hajlított vésővel lehet hozzáférni. A legcélszerűbb a 15-15 — 8-6 számú egyenes és hajlított véső beszerzése.

Kanál alakú exkavátor

Ívben lapjára hajlított, ellipszoid formájú, kissé kivájt, a szélén végig éles műszer a fogászaton. Élével lefelé tartva a kézben a felpuhult dentint tudjuk vele vagy balról jobbra, vagy jobbról balra kivájni. Eszerint két tükörképszerű alakja van: jobb és bal oldali (aszerint, hogy kézbe véve teniszütőként melyik kezünkben tartva tudnánk vele egyenest — forehand — ütni). Legcélszerűbb mérete 15 — 8—12.

Kapa alakú exkavátor.

Vésőszerű műszer, melyet a fogorvos gyakran használ, éle merőleges a nyélre, egyik oldalról köszörült. A 10—4 — 23 méretű kapa kitűnően alkalmas nagyőrlők V. osztályú üregeiben az axiopulpalis fal mentén az élek kialakítására.

Bárd alakú exkavátorok. Kétoldalról köszörült élük a hossztengely irányába esik. Közülük a 3 — 2 — 28 méretűt alig nélkülözhetjük a III. osztályú üreg kialakításakor, e műszerrel tudjuk kiképezni az üreg ineisalis szögletének a tömés retentióját szolgáló csekély alávájását.

Zománcbárdok (-kések)

Féloldalt köszörült élük a nyél hossztengelyének síkjába esik, a köszörülésnek megfelelően jobb és bal oldali formája használatos. II. osztályú üreg approximalis részén a vestibularis és az orális üregfal megmunkálására szolgál. Célszerű mérete a fogászaton: 15-8—12.

Gingivaszél-faragó (-simító)

A Black-kanálra emlékeztető, kissé komplikáltan képzett műszer, amelynek feladata elsősorban approximalis, azon túl azonban V. osztályú üregekben a gingivalis zománcfal lefaragása úgy, hogy támasztatlan zománcprizma ne maradjon, a zománcfalat tehát kissé ferdére faragja, az üreg fenekétől a szájadék felé enyhén szélesedőre. A műszer éle egyenes, jellegzetes szöget zár be a nyél meghosszabbított tengelyével, ennek (centifokban mért) nagysága is meg munkavég hossza előtt). 80 és 95 centifokos lehet ez a szög, a 80 fokos műszert mesialis, a 95 centifokost distalis üregben használjuk. A legcélszerűbb méret: 15—80—8—12 és 15 — 95—8—12 (jobb és bal oldali).

Újabban olyan Black-műszerek is kerülnek forgalomba, melyeknek éle wolfram-karbidból (Widia) készül, s így gyakorlatilag kopástól mentes marad. E szerek hátránya, hogy feszítésre, hirtelen Kétvégű Maülefer-kanál erőbehatásra könnyen törnek. Ezért wol- egyik fele, természetes méretben fram-karbidból csak magát a vágásra szol. Az él cserélhető.

Helyenként használatosak még a Black-sorozat műszereitől eltérő alakú exkavátorok is. Közülük leginkább az olyan kanálexkavátor kedvelt, melynek munka vége kissé kivájt gömbszelet. Kétvégű műszerként készül, ennek előnye, hogy az orvosnak ritkán kell műszert cserélni, hátránya viszont, hogy a műszer már használt munkavége szennyezi az asztalt, ha leteszi az orvos.

Fogászati szerszámok ismertetője. Néhány további téma, melyel meg kell ismerkednünk: fogorvos Budapesten, fogászat a 13. kerületben, szerszám a fogorvosnál, Budapest ügyelet, fogszabályozás szolgáltatás.

A fogak fejlődésének problémái

Gyerekkori fogászati kezelés

Fog kezelés Budapest.

A fogorvos szerint zavart jelent a fogak fejlődésében — mégpedig a tejfogak mineralisatiójóban — a gyermek elszakadása az anyai szervezettől, átállása a placentán át történő táplálkozásról a bélcsatornán át történőre. Ez a tejfogak kemény szövetein — mind a dentinben, mind a zománcban — az ún. linea neonatalis formájában mutatkozik, amely élesen választja ketté e szöveteket, ezt a fogászat vizsgálja.

A méhen belüli élet folyamán képződött rész (gyakorlatilag mindig) szabályos, tökéletes szerkezetet mutat, a postnatalisan mineralizálódott részben több-kevesebb (általában inkább több, mint kevesebb) strukturális rendellenesség látszik.

Fogszuvasodás részletek

A caries, fogszuvasodás dispositiós profilaxisa érdekében kívánatos ezt az átállást az újszülött számára megkönnyíteni azzal, hogy kielégítően és megfelelően tápláljuk (anyatejjel), s védjük mindennemű intercurrens megbetegedéstől (alimen-tatiós zavarok, meghűlés stb.). Fogorvosi szempontból előnyösnek tartjuk a csecsszopást, a vele járó izommunka fejlesztési ingert jelent a rágóizmok, a mandibulát mozgató, valamint a mimikái izomzat számára, s az izomzat funkciója a maga részéről befolyásolni tudja (örökletes tényezők mellett) az állcsontok vérellátását, növekedését, fejlődését.

Feltételezhető, hogy az állcsontok jobb vérellátása kedvező a csont mélyén elhelyezkedő, fejlődő, növekedő fogcsíra szempontjából is.

A gyermek táplálkozása és a fogsor

Legkésőbb 4—5 hónapos korában más táplálékot is kell kapnia a gyermeknek az anyatej mellett (gyümölcslé, főzelék stb.), vélekedik a fogorvos. A gyermek tápláléka az elválasztás után is folyékony-pépes, amelyben a tej, cukor, liszt, dara, gyümölcslé, passzírozott főzelék, krumpli játsszák a legfőbb szerepet. Amint fogai vannak a gyermeknek, mihamarabb át kell térni a folyékony-pépes étrendről a rágást igénylő táplálásra. Fontos, hogy a táplálékban a fogon könnyen megtapadó, erjedőképes finomított szénhidrátok mellett rostdús, kiadós rágást igénylő anyagok is bőven legyenek. Amikor a kisgyereknek áttör a foga, kifejezett igénye mutatkozik, hogy használatba vegye, hogy rágjon vele. Ezt az igényt ki kell elégíteni, e korban könnyen rá lehet szoktatni, hogy az evés egyben rágást is jelent, és nem egyszerűen az ételnek a szájban való ide-oda forgatásából és lenyeléséből áll.

Az egészséges fogazat

A fogazat szempontjából kedvező táplálékot kell adni a gyermeknek nemcsak piciny korában, hanem felnőtt koráig. A kemény fogszövetek mineralisatiójához szükséges ásványanyagokat csak a külvilágból, tápláléka útján nyerheti. Ezért fontos kellő mennyiségű Ca, P, Mg, valamint jó néhány nyomelem — közülük a fogazat szempontjából mai ismereteink szerint a F-ion a legfontosabb! — kellő mennyiségének a fedezése. A honi étrend a Ca, P és Mg szempontjából általában kielégítő, a F szempontjából azonban az ország néhány körülírt vidékétől eltekintve elégtelen.

Jóllehet a zománc mineralisatiója az áttörés előtt befejeződik, az áttörőben levő és már áttört fog zománcfelszínén eleinte aránylag gyors, később egyre lassúbbodó ütemben ún. maturatiós folyamat játszódik le.

A fogzománc betegségei

A maturatio nem alkalmas a zománc fejlődése és elmeszesedése során kialakult durvább, szabad szemmel vagy kis nagyítással (lupe) látható defektusok eltüntetésére, viszont tömöríti, egységesebbé teszi a zománc kristálystruktúráját, s ezzel növeli e szövet ellenállóképességét a savi ártalommal szemben a fogorvos. A maturatiónak kedvező környezetből a fog az áttörést követően kimutatható formában vesz fel Ca-, P- és F-atomokat, amelyek az apatitváz egyes csomópontjaiba beépülhetnek. Ha viszont az áttörő fog környezete nem a maturatiónak kedvez, hanem pl. savi valenciák vannak túlsúlyban, a fog gyorsan szuvassá válik. Az áttörést közvetlenül megelőző és követő — együttesen perieruptivnak nevezett — időszakban a dispositiós és az expositiós profilaxis ilyenképpen összefolyik: az áttörő fognak oly környezetet kell teremteni, amely a maturatiónak kedvez, s ezzel a fog ellenállóbbá válik a szuvasodással szemben.

A fogak fejlődésének és romlásának problémái. Néhány téma, mellyel érdemes lehet részletesebben is megismerkedni: gyermek fogászat árak, fogorvos keresése, fogszuvasodás kialakulása, fogászat 13. kerület, Budapest orvos.

Fogorvos és fogszuvasodás

A fogászati klinikai kezelésről

Fogorvos vizsgálja a szuvas fogat.

Miller fogorvosi elméletének helyességét a fogszuvasodásról bizonyítja az a sokszorosan megerősített tapasztalati tény is, hogy gyorsan megnövekszik a caries-intenzitás adott populációban, ha a táplálkozásban hirtelenül megnő a szénhidrátok aránya. A szénhidrátfogyasztás ily hirtelen növekedése mindig a cukor, valamint a finomra őrölt liszt s az ezekből készülő ételek fogyasztásának fokozódásából származik. Ezért a fogászatban ezzel küzdenek a leggyakrabban. Ezzel ellentétes irányú változás, amint ez a két világháború során Európa-szerte tapasztalható volt: az átmenetileg kényszer szülte módon csökkent cukor- és finomlisztfogyasztás a caries-intenzitás csökkenését vonja maga után. E kérdéskomplexusra még visszatérünk.

A fog szuvasodásának elméletéről

Látszólagos fogorvosi ellentmondás található Miller elmélete s ama tapasztalati tény között, hogy nem csupán a főleg húst evő primitív népek fogazata jó és majdnem szúmentes, hanem a sok növényi táplálékot, s így sok szénhidrátot fogyasztó primitív népeké is, akik a fogászat intézményét hírből sem ismerik. A primitívek között is különbséget találunk a fogszuvasodás előfordulását illetően: rosszabb a foguk azoknak a primitív népeknek, amelyek több szénhidrátot fogyasztanak. Ezzel kapcsolatban azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a szuvasodás létrejötte és elterjedése nem a fogyasztott szénhidrátok mennyiségétől, hanem főképpen ezek minőségétől függ (nemkülönben a táplálkozási szokásoktól stb.).

A táplálkozás és a fogak egészsége

Alighanem nagy a jelentősége a fogyasztott szénhidrátok koncentrációjának is. Ez viszont lényegesen befolyásolja a fog felszínére ható ozmotikus nyomást, ezt állapították meg a fogászati kutatók.
A fogat, illetve zománcborítékát a rajta megtapadt lepedék és a pulpában keringő vér közötti permeabilis „hártyának” tekinthetjük a fogorvosnál. Az egyik oldalán a vér, ill. a szövetnedvek mintegy 6,8 atm ozmotikus nyomása érvényesül, a másik oldalon — ha a fog lepedéktől mentes — a nyálnak mintegy 3 és 6 atm közötti ingadozó nyomása. Így lepedékmentes fogra kis ozmózisos nyomáskülönbség hat, a nagyobb nyomás belülről éri a fogat. Kiegyenlítésére a nedváramlásnak befelé kell irányulnia, ill. az oldott anyagoknak belülről kifelé kell áramolniuk.

Ha viszont lepedék tapad meg a fogon, a felszínére ható ozmózisos nyomás lényegesen megnövekszik, a lepedék só- és cukortartalmától függően. Jóllehet a konyhasónak igen nagy az ozmotikus nyomása, kis töménységben történő fogyasztása miatt a cariogenesisben aligha lehet szerepe. Dissociatiója folytán egyébként tényleges ozmózisos nyomása nagyobb, mint számítások szerint lennie szabadna. Cukorféleségeket igen nagy töménységben is fogyaszt az ember, bármennyire is ellenjavalt ez a fogorvos által.

A fogra ható káros erők

Az 50%-os disaccharida nyomása mintegy 32 atm, az 50%-os monosaccharidáé viszont kb. 62 atm. Ilyen töménységben cukorkát, fondantkészítményt stb. sokszor vesz az ember a szájába. Ez esetben a fiziológiásnál lényegesen nagyobb s azzal ellentétes irányú ozmózisos nyomáskülönbség hat a zománcra. Ennek folytán szövetnedvnek kell kiegyenlítésül a felszín felé hatolnia a pulpa és dentin felől, oldott anyagoknak pedig a felszínről a mélybe. Maga a vándorlás is károsíthatja a zománc szerkezetét, még inkább azonban az így nagy ozmózisos nyomással, aránylag gyorsan behatoló anyag természete. Ez a nyomáskülönbség lényeges szerepet játszhatik abban, hogy a monosaccharidák savi bomlástermékei — esetleg eleve meglevő pályák mentén — behatolnak a zománcba, s annak nem legfelszínesebb (ásványi anyagokban dúsabb), hanem a felszín alatti rétegében fejtik ki demineralizáló hatásukat. A szájba kerülő cukrok koncentrációját, a kontaktus gyakoriságát illetően lényeges a különbség primitívek és civilizáltak között. Primitívek koncentrált cukrot elvétve fogyasztanak (mézet, aszalt gyümölcsöt), civilizáltak pedig szinte naponta, sőt napjában többször is.

Fogorvos és fogászati téma és fogszuvasodás. Néhány további téma, mely olvasása érdekes lehet mindenki számára: fogszuvasodás kezelése Budapest, fogorvos budapesnet, fogászat keresése, hatékony fájdalomcsillapítása, fog kezelés.